,,A lány szerette, A fiú nem.
A lány felnézett rá, A fiú nem.
A lány szerelmet vallott, A fiú megalázta.
A lány sírt végette, A fiú kinevette.
A fiú csak akkor jött rá mit tett,
Amikor a lány sírjára virágot tett."
,,Van aki könnyen kapja meg azt, akit szeret, van aki sír és szenved. Van aki
könnyek nélkül tud feledni, és van aki meghal, mert igazán tud szeretni."
,,Hiába ültetünk sírodra virágot,
eltemettünk ide egy egész világot."
"A magányosság idején látjuk, hogy nem vagyunk fontosak a nagy mozgalmas világ számára, és hogy az sem fontos a mi számunkra."
,,Furcsa, hogy valaki mennyire össze tudja törni a szivedet, de te még mindig szereted azokkal az apró darabokkal."
"Ha porba írunk egy szót, elfújja a szél! Ha a szívünkbe véssük, az örökké bennünk él! Én a szívembe véstem egy szót, s egy nevet. A szó: SZERETLEK. A név: a Te neved."
,,Ha majd sírom mellett állsz
S engem többé nem látsz
Írd a homokba csendesen
Őt valaha szerettem..."
Amelyik szerelem elmúlt, sosem volt igaz!
Próbáltalak levegőnek nézni, de rájöttem, hogy levegő nélkül nem tudok élni!
Akárhány szívet megdobogtathatsz, az enyém érted dobog örökké!
Eltűnődöm, mennyit vártam Rád... hosszú évek, több mint gondolnád, eltűnődöm, mennyit álmodoztam én, smi eddig álom volt, most mind enyém!
Fáj az emlék, mégis öröm, álmaimban minden percem veled töltöm. Nem tudlak, és nem is foglak elfeledni, kár, hogy így kellett megtanulnom szeretni.
Te vagy az első, kinek hinni tudtam, Te vagy az első, kinek nem hazudtam. Te vagy az első kit szívből szeretek, Te vagy az első, kit soha nem feledek!
Szép volt a sorstól, hogy utamba, ejtett, hogy minden csókod a számon felejtett. Még csak akkor tenne szépet, ha egyszer mindörökre nekem adna téged!
Ki azt mondja: imád, sose hidd el szavát. Ki azt mondja szeret, talán igaz lehet. De az, ki rád néz, hallgat, nem beszél, és nem szavalgat annak add egész szívedet, mert az forrón és hün szeret!
... Én nem tudom, mi ez de jó nagyon, fájása édes, had fájjon hagyom, ha balgaság ha tévedés, legyen, ha szerelem, bocsásd ezt meg nekem!
Amit szívedbe rejtesz, szemednek tárd ki, amit szemeddel sejtesz, szíveddel várd ki!
Nem elhatározás kérdése, kibe zúgsz bele, és ez így van rendjén. Ha szeretsz valakit, hát szeressd!
Azzal, hogy szeretünk valakit a kezébe adjuk a lehetőséget, hogy fájdalmat okozzon nekünk!
Fáj olyant szeretni, Kit nem érhetsz el, Aki szinte azt se tudja, hogy létezel, Tudni, hogy nem kellettél Neki, Érezni, hogy más is szereti, Olyan aki el is érheti!
Hazudj már valami szépet
Elhiszem majd az egészet
Legyen kert és benne virágok
Törpe is kell meg óriások
És te is legyél ott kérlek
Ha hívlak hazudni szépet
Csak igazat ne! Az fájna
Csak egyszer...utoljára
Ő nem tudta elfogadni, hogy vége
Kést ragadott és tett valamit végre.
Lassan végighúzta csuklóján a kést,
S várta míg előbugyog a vér.
Leült és nézte ahogy csorog
S elgondolkozott...
Vajon miért ragadott kést,
És vágta fel ereit?
Lassan elkezdett szédülni
Már-már alig tudott ülni.
Ledőlt a székről kínjában
Forgott a világ minden irányban.
Körülötte már minden véres,
Könnyezett, s elszállt belőle az élet...
Suttogott valamit mielőtt elment:
?Drágám, én téged nagyon szeretlek!?
Könnyes a szemem,
Remeg az ajkam
Nem fájdalmat okozni,
Szeretni akartam...
Bocsáss meg nekem
Szépen kérlek...
Meghalok érted,
Nem érzed?
Eljön majd a nap, mikor tovább kell lépned
Mikor megsúgja szíved, nincs miért visszalépned
Minden egyértelmű lesz...
Bevillan egy kép...
?Kit idáig szerettél, elhagyott már rég!?
?Így jártál...!!!?
Ez ellen nincs mit tenni, tovább kell lépni
Mást kell szeretni!